http://www.youtube.com/watch?v=tRegD8-W4kU



'én nem idejöttem,nem ezt akartam,reményt kaptam csak az útra, én az örök átutazó.azt hogy minden bűnöm megbocsájtható. hello hello.nem tűntem el,csak egy távoli bolygón jártam,lehunyt szemekkel.'

annyi minden jár a fejemben. amikor a reggel nyolcas buszon ülök (vagy vonaton,ha éppen nem késik), és hallgatom az mp3mat, nézek ki az ablakon, és közben meg annyi minden jár a fejemben. vannak számok, amiket hallgatva,néha magamba szállok.néha könnyeznék,ha tudnék. de közben meg annyira imádom azt,ami most van.és akkor viszont jogos a kérdés,hogy akkor miért is van néha csend? 
pedig néha csend és némaság van,és csak egy mosoly jelzi,hogy élünk. hogy élek. hogy emberek vannak. hogy kacagás van. néha én vagyok a csendes,visszahuzodó kislány, aki erősen mutatja, hogy próbálkozik a legjobb lenni. néha én vagyok a legvidámabban a leghangosabb, akinek be nem áll a szája, akinek csak úgy jönnek a szájára a szavak. néha cinikusság. néha kedvesség. néha visszalépés. néha előrelépés. néha kacagás. néha döntések. néha álmok. néha pörgés, tervek. néha megvalósítás. néha valósíthatatlanság. azt hiszem, én ezt szeretem. ezt az össze-visszaságot. azt hiszem, én ebben  találom meg magamat - amikor látszólag semminek sincs értelme, amikor látszólag semmi sem logikus, amikor látszólag mindennek százezer jelentése van. azt hiszem, a káosz az én védjegyem, csak volt időszak, amikor elfordultam tőle úgy,hogy igazából sosem fordultam el tőle, csak azt hittem, hogy nem való nekem.pedig pont ez való. olyan az egész , mint egy valóság. 
- de hát ez a valóság! 
- lehet. de lehet, hogy nem. 
- csak egy távoli bolygón jártam,lehunyt szemekkel.de kinyílt lassan a szem, most is rád ragyog. könny reszket benne, mert látom, hogy vak vagyok. 
- tényleg? 
- őszintén megvallva, nem. azt hiszem, a vaktalanságban vagyok vak. egy picikét minden embernek vaknak szükséges lenni, hogy meglássa azt, amit ténylegesen meg kell látnia. 
- hiszed vagy nem, egyszer hazajutok. nem látsz majd többé. 
- de nem fogsz hiányozni. 
- de fogok. 
- de te magad nem fogsz hiányozni. tudod mi fog? a törékenyen lázadó felkiáltójeled, ami már közömbössé alakult át. 
- nem értem. 
- lesz az életben egy pillanat, amikor megérted, mert meg kell értened. 
- és ha nem? 
- akkor nem fontos tudnod. akkor nem fontos a felkiáltójel, hanem más egyéb kiáltójelekkel vagy összezárva. 
- ijesztő vagy! 
- éppen ezt szeretted bennem. én meg éppen ezt utáltam benned. 
- bűnök? 
- a barackszínt.