‘oh baby baby it’s a wild world
I’ll always remember you just like a child girl.'






 http://www.youtube.com/watch?v=Ia7kBjTSuEY


érdekes, hogy vannak olyan számok, amik ezer év után is úgy vetítik elénk a történéseket, az emlékeket,. mintha csak tegnap történtek volna meg velünk. emlékszem Dé kommentjére ahogy ezt a két sort írta a wordpress blogom egyik bejegyzésénél. emlékszem, amikor kerítést másztak, amikor énekeltünk. emlékszem, ahogy E-vel mennyire odáig és vissza voltunk a skinstől, sidtől, magától a számtól hogy mégis mennyire fantasztikus ötlet így befejezni és wáwáwáwááúú. emlékszem arra a gödör esti-hajnali-reggelire fesztiválra amikor hozzánk csapodott a sid-hasonmás. emlékszem az érzéseimre, a kétezertizesekre. annyi mindent tartalmazz ez a szám számomra, és ez annyira nevetséges. és hihetetlen. miért olyan, mintha csak tegnap történtek volna meg? örökre így marad? örökre minden eszembe fog jutni, a hangjuk, a mondatok, az illatok, a színek, a nevetések, a hanglejtések, szóval minden eszembe fog jutni, akárhányszor meghallom majd ezt a dalt? 
ettől függetlenül nagyon szeretem.